Hungarian Bible

Birák 8

1 És mondának az Efraim férfiai néki: Miért cselekedted azt mi velünk,
hogy el nem hívtál minket, mikor a Midián ellen való hadakozásra
indultál? És erõsen feddõzének vele.

2 Õ pedig monda nékik: Vajjon cselekedtem-é én olyan dolgot, mint ti? Nem
többet ér-é Efraim szõlõmezgerlése, mint Abiézer [egész] szüretje?

3 Kezetekbe adta az Isten Midiánnak fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit
cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor lecsendesedék az õ
felháborodott lelkök, mikor e beszédet mondotta vala.

4 Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére, átkele azzal a háromszáz férfiúval,
a kik vele valának, az üldözéstõl kifáradottan.

5 És monda a Sukkót férfiainak: Adjatok, kérlek, e népnek, mely engem
követ, kenyeret, mert fáradtak, én pedig ûzöm Zébát és Sálmunáht,
Midiánnak királyait.

6 És mondának Sukkót elõljárói: Zébának és Sálmunáhnak öklét már kezedben
tartod-é, hogy kenyeret adjunk a te seregednek?

7 Gedeon pedig monda: Ha kezembe adja az Úr Zébát és Sálmunáht, a
pusztának tüskéivel és csalánjaival csépelem meg testeteket.

8 És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképen szóla azoknak is, és Pénuel
férfiai [épen] úgy feleltek néki, a mint feleltek volt a Sukkót férfiai.

9 És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván: Mikor békességben visszatérek,
lerontom ezt a tornyot.

10 Zéba pedig és Sálmunáh Kárkorban valának, és az õ seregök velök, mintegy
tizenötezeren, mind a kik megmaradtak a Napkeletieknek egész táborából.
Az elesettek [száma] százhúszezer fegyverfogható férfiú [volt.]

11 És felméne Gedeon a sátorban lakók útján keletre Nobahtól és Jogbehától,
és szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban [érezte magát].

12 És Zéba és Sálmunáh elfutottak; de õ utánok ment, és elfogta a Midián
két királyát: Zébát és Sálmunáht, és szétszórta az egész tábort.

13 Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, visszatért a harczból a Heresz
hágójától:

14 Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek közül, és tudakozódott tõle. Ez
pedig felírta néki Sukkótnak elõljáróit és véneit, hetvenhét férfiút.

15 Mikor aztán a Sukkót férfiaihoz ment vala, monda: Ímhol Zéba és
Sálmunáh, a kik miatt gúnyolódtatok velem, mondván: Vajjon Zéba és
Sálmunáh öklét már kezedben tartod-é, hogy kenyeret adjunk kifáradott
embereidnek?

16 És elõfogá a város véneit, és a pusztának töviseit és csalánjait
[vévén], megtanítá azokkal Sukkótnak férfiait.

17 Azután Pénuel tornyát rontá le, és a város férfiait ölte meg.

18 És monda Zébának és Sálmunáhnak: Milyenek voltak azok a férfiak, a kiket
a Thábor [hegyén] megöltetek? Õk pedig mondának: Mint a milyen te vagy,
olyanok voltak õk is, és mindenik olyan arczú, mint egy-egy királyfi.

19 És monda: Az én atyámfiai, az én anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! ha
életben hagytátok volna õket, én sem ölnélek meg titeket!

20 És monda Jéthernek, az õ elsõszülöttjének: Kelj fel, öld meg õket. De a
fiú nem húzta ki kardját, mert fél vala, mivelhogy még gyermek vala.

21 És monda Zéba és Sálmunáh: Kelj fel te és [te] ölj meg minket, mert a
milyen a férfiú, olyan az õ ereje. És felkele Gedeon, és megölé Zébát és
Sálmunáht, és elvevé az õ tevéiknek nyakán levõ ékességeket.

22 És mondának az Izráel férfiai Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a te
fiad és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál bennünket a Midiániták
kezébõl.

23 És monda nékik Gedeon: Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem
fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti
felettetek!

24 Azután monda nékik Gedeon: Egyet kívánok [csak] tõletek, hogy adja nékem
mindenikõtök a zsákmányul ejtett fülön függõket; mert arany fülön
függõik voltak azoknak, mivelhogy Izmaeliták valának.

25 És mondának: Örömest néked adjuk. És leterítettek egy ruhát, és mindenki
arra dobá a fülön függõket, melyeket prédául ejtett.

26 Az arany fülön függõknek pedig, a melyeket elkért, súlya ezerhétszáz
arany [siklus] volt, amaz ékességeken, függõkön és bíborruhákon kívül, a
melyek a Midián királyain voltak, és az aranylánczok nélkül, a melyek
tevéik nyakán valának.

27 És készíte abból Gedeon efódot, és helyhezteté azt a maga városában,
Ofrában, és ott paráználkodott azután az egész Izráel, és lõn [ez]
Gedeonnak és házanépének tõrbeejtésére.

28 Így aláztattak meg a Midiániták az Izráel fiai elõtt, és nem is emelték
fel azután már fejüket, és megnyugovék a föld negyven esztendeig Gedeon
idejében.

29 És [haza]tért Jerubbaál, a Joás fia, és megtelepedett otthon.

30 És Gedeonnak volt hetven fia, kik az õ ágyékából származtak, mert sok
felesége volt néki.

31 És az õ ágyasa is, a ki Sikemben volt, szült néki egy fiat, és nevezé
azt Abiméleknek.

32 És meghala Gedeon, a Joás fia, késõ vénségében, és eltemetteték
atyjának, Joásnak sírjába, Ofrában, Abiezer [városában.

33 Lõn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai [az
Úrtól], és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék
istenökké.

34 És nem emlékezének meg az Izráel fiai az Úrról, az õ Istenökrõl, a ki
õket megszabadította minden ellenségeik kezébõl köröskörül.

35 És nem cselekedének irgalmasságot a Jerubbaál Gedeon házával mind ama
jók szerint, a melyeket õ tett vala az Izráellel.